Parlament

Parlament

2016. augusztus 29., hétfő

Csatangolás Hegyalján

Ha Orsi hazajött volna idén nyáron, családi nyaralásnak csehországi várakat látogattunk volna meg, így viszont beértük a nyaralás lájtosabb változatával, egy ötnapos hegyaljai csatangolással. A hazai nyaralások előnye, hogy a szállás SzÉP-kártyával is fizethető.
Augusztus 21., első nap:

Petra a külső bástyán
Az idő még csak a nyugati országrészen romlik el, mi végig szép napsütésben autózunk Miskolcig, majd fel a Hernád völgyében első állomásunkra, Boldog várához. A várnak van egy 1 méter széles sziklagerincen megközelíthető külső bástyája, mely gyerekkoromban nagyon félelmetes volt, mert csak a legbátrabbak mertek rajta végigmenni. Mára már korláttal védett átjárót építettek a gerincre, a gyilokjárót is korláttal látták el, pont úgy újították fel a romos várat, ahogyan a műemlékvédelem klasszikus szabályai előírják: csak az állagmegóvás és a biztonságos látogathatóság céljából szabad ráépítéseket alkalmazni, és jelezni kell, mi az eredeti és mi az új.
Utunkat Vizsoly felé vettük, itt nyomtatták 1590-ben az első magyar nyelvű, nyomtatott bibliát Károli Gáspár fordításában. Nagyon szép a vizsolyi templom a megmaradt belső freskóvival és a kiállított ősnyomatokkal csakúgy, mint a nyomdatechnikai kiállítás, ahol a látogatók eredeti 16. századi fa nyomdagépen nyomtathatják ki maguknak a Vizsolyi Biblia címlapját.
60. születésnapomra megkaptam nővéreméktől I. Rákóczi György Vizsolyi Bibliájának facsimile kiadását (egészen pontosan ez csak az Újszövetség), melynek eredetijét három nap múlva láttuk a pataki kollégiumi könyvtárban.
Az alsó vár kapujában
Sietve folytattuk utunkat Füzér felé, mert ma volt a várjátékok utolsó napja. Füzér minden tekintetben ellentéte Boldognak: Ezt gyakorlatilag teljesen újjáépítették, 3 milliárd forint uniós pénzt költöttek rá. Ez az én műemlékvédelmi ízlésemnek egy kicsit túlzás, de reméljük behozza a hozzá fűzött idegenforgalmi várakozásokat. Minden esetre megcsodálhattuk a pataki lovagok vitézi bemutatóját, korabeli ruhákat próbálhattunk, sőt még bort is kóstolhattunk. Késői ebédünk cipóba töltött ragu volt.
Továbbmenve megnéztük a füzérradványi Károlyi-kastélyt, sajnos (vagy szerencsére, mert az idő szorított) csak kívülről. Bár erősen tatarozásra szorul, így is megkapó látványt nyújtott, parkja szépen gondozott és belülről reneszánsz kórusmuzsika hangjai szűrődtek ki.
Este 7 körül foglaltuk el szállásunkat Tokaj belvárosában, a Paulay Ede szülőházából kialakított Paulay Vendégházban, ahol a tulaj saját boraival kínált minket.
Augusztus 22., második nap:
Egész éjjel szakadt az eső és reggel is esőre ébredtünk, de 10 körülre lecsendesedett, így városnézésre indultunk.
Rákóczi-Dessewffy-kastély
A felújított zsinagóga
Egykori borkereskedő háza
Bacchus-szobor
Ebédre sült halat ettünk majd rövid szieszta után felkerestük a tokaji szerelmi pincesort, illetve a szomszédos Bodrogkeresztúron a motormúzeumot, a hét vezér emlékparkot és a keresztúri csata (a szabdságharc egyik csatája volt itt) emlékművét.
A hét vezér szobránál, kicsit trükkösen
Augusztus 23., harmadik nap:
Borinak dolgoznia kellett: kutatási asszisztensként emaileket és telefonokat kellett bonyolítania, így délelőtt csak hármasban kirándultunk Tarcalon. Felmentünk a Kopasz-hegyre, ennek tetején áll a tévétorony, és a hegyen még olyan nevezetességeket láthattunk, mint Tarcal (Turzul) vezér emlékműve, a löszfal-kanyon, a bányató vagy a 8 m magas, gránitból készült Áldó Krisztus szobor.
Délre visszamentünk Boriért, egy pizzázóban megebédeltünk, majd irány Mád és Tállya. Mádon nemcsak felújították a zsinagógát és a rabbiházat, de Mád egyúttal a hegyaljai csodarabbi-turizmus központja is lett. A Sátoraljaújhely-Sárospatak-Tolcsva-Olaszliszka-Bodrogkeresztúr-Tokaj-Tarcal-Mád-Tállya-Abaújszántó-Erdőbénye útvonalon ortodox zsidó zarándokok keresik fel az egykori csodarabbik sírját, hogy kívánságcédulákat helyezzenek el azokon. Mádon és Sátoraljaújhelyen kész zarándokházakat láttunk, Bodrogkeresztúron most épül a haszidizmus új zarándokháza.
Mádi zsinagóga és rabbiház
Mádi zsidó temető
Tállyára azóta vágyom eljutni, amióta olvastam Weöres Sándor Psyché-jét, amely a költő által kitalált írónő Lónyay Erzsébet szülőhelye és ifjú éveinek színtere. De Tállya egyben Európa közepe is, legalább is a magyarok szerint (Terebesfejérpatak is küzd a címért), és persze itt, az evangélikus templomban keresztelték meg Kossuth Lajost.
Európa közepén
Este még egy borkóstolás is várt ránk a patinás Rákóczi-pincében, melyet az átkosban a tokaji állami gazdaság, ma a Hétszőlő Birtok üzemeltet. Hatféle bort kóstoltunk, de két más ital volt tokaji folyadék-élményünk: a főutcában tejautomata üzemelt, 170 Ft volt 1 l friss tej, de az ember annyit csapolhatott magának, amennyit csak akart. Életem legfinomabb kávéját is Tokajban ittam, a nyers kávékból a barista állította össze a megfelelő válogatást, reggelente frissen pörkölte, a pörkölt kávé illata betöltötte az üzletet, és erős, zamatos, krémes eszpresszót főzött belőle.
Augusztus 24., negyedik nap:
Irány Sárospatak, de előbb még megállunk a Bodrogkeresztúri út 6-8 előtt: itt található Bán Ferenc kortárs magyar építész meghökkentő nyaralója, valamint a tokaji zsidó temető.
Bán Ferenc tokaji nyaralója a temető mellett
Betértünk Hercegkútra, ebbe a hegyaljai sváb faluba, hogy megcsodáljuk szépen rendben tartott pincesorát.
A hercegkúti pincesor
Innen autóztunk tovább az igazi nagy attrakcióhoz, a Megyer-hegyi tengerszemhez. A csodálatos természeti képződmény egy egykori malomkőbánya területén alakult ki, és vetekszik Ausztria vagy Szlovákia hasonló képződményeivel.
Tengerszem a sziklák között
2 óra körül értünk Patakra, gyors ebéd a Makk Hetesben, és a kötelező program (Rákóczi-vár és kollégiumi könyvtár megtekintése) után megnéztük az ágyúöntő múzeumot is. Patakon I. Rákóczi György alapított ágyúöntő műhelyt. Az ágyúöntés akkoriban igen komplikált és költséges művelet volt, csak minden második ágyú sikerült tökéletesre. Rövid séta Sárospatak főterén, majd szalonnasütés nővéreméknél, ahol meglepetésre ott találtuk a két nagyobbik unokát is.
Sárospataki diák szobra
Petra, Luca és Eszter
Tantaluszi kínok után (nem ihattam bort) autózunk vissza a szállásra (ahol mindent bepótoltam).
Augusztus 25., ötödik nap:
Utolsó napra hagytuk Sátoraljaújhelyt, ráadásul Borinak fél ötre otthon kellett lennie. Széphalomon, Kazinczy lakóhelyén kezdtünk, mert a 6-8 éve épült Magyar Nyelv Csarnokában még nem jártunk soha. Hát az valami szenzációs, egy egész napot el lehetett volna benne tölteni. Nyelvi játékok és fejtörők, nyelvjárások játékos bemutatása, a nyelvfejlődés interaktív eszközökkel való megmutatása, mind-mind igazi 21. századi múzeumi élményt kínált. Petrát alig lehetett kicibálni, pedig ez nagy szó.
Finnugor nyelvek családfája a múzeumban
Így is annyit időztünk ott, hogy a közeli Múzeum Teraszon elköltött menü után már csak 20 perc belvárosi sétára maradt időnk. Kár, pedig Újhelyben ott van a Kalandpark, a Libegő, a Magyarok Kálváriája. Talán majd legközelebb.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése