Parlament

Parlament

2015. július 21., kedd

Strómanok tündöklése és bukása

A hatalom szeret strómanokat alkalmazni. A névtelen, ismeretlen politikai megbízottak pályázatokat nyújtanak be csak azért, hogy egy pályázaton ne nyerhessen egy nemkívánatos személy, törvénytervezeteket nyújtanak be a parlamentben, ostoba népszavazási kezdeményezésekkel akadályozzák az értelmes kérdések benyújtását. Néha azonban a legfelkészültebb stróman is csődöt mond.
A legemlékezetesebb ilyen eset a Klubrádió frekvenciapályázata volt. Amikor 2012-ben lejárt a Klubrádió frekvenciaengedélye és az NMHH a frekvenciára kiírta az új pályázatot, a Klubrádió messze a legerősebb szakmai anyaggal pályázott, de árban egy addig ismeretlen pályázó, az Autórádió Kft. sokkal kedvezőbb ajánlatot adott. Meg is nyerték a pályázatot annak ellenére, hogy ismeretlenek voltak a médiapiacon, referenciájuk nem volt. A hozzáértők számára nyilvánvaló volt, hogy a nyertes által ígért frekvenciadíj kigazdálkodhatatlan.
Bizonyítani nem lehet, de elég nyilvánvaló, hogy az Autórádió egyetlen küldetése a Klubrádió frekvenciától való megfosztása volt. Győzelme esetén egy kormánypárti, állami hirdetésekkel agyontömött rádió sugározhatna az adott frekvencián.
Csakhogy szőr került a levesbe, az Autórádió pályázata formailag hibás volt: bizonyos oldalakat elmulasztottak aláírni, ezért a Klubrádió bíróságon támadta meg a pályázat eredményét. A bíróság annak rendje és módja szerint érvénytelennek nyilvánította az Autórádió pályázatát és a Klubrádiót hirdette ki győztesnek.
Biztosan ti is pingpongoztatok vagy teniszeztetek olyan ellenféllel, aki képtelen lemondani egy vesztett pontról, addig vitatkozik, míg az ember inkább nekiadja a poént. Na, pont így viselkedett a hatalom képviselője, a médiahatóság. Bejelentették, hogy a Klubrádió pályázata is érvénytelen, mert ők sem írtak alá minden oldalt: a lapok hátoldalán lévő üres oldalakat aláírás nélkül hagyták!
Az üres oldalak aláírása azóta a Nokiás doboz, a vak komondor, Habony Árpád Gucci-táskája és Vida Ildikó tolmácsa mellé bevonult a magyar politikai folklórba. De az is a történelem része lett, hogy hogyan ragaszkodott a hatalom ehhez az ostobasághoz foggal-körömmel: három bírósági döntésnek (egy elsőfoknak, egy megismételt elsőfoknak és egy másodfoknak) kellett kimondania a Klubrádió győzelmét. A magyar médiatörténelem legkontraproduktívabb hatalmi arroganciája vallott kudarcot. És hogy mi van az Autórádióval? Eltűntek, mintha soha nem is lettek volna.
Hasonló, de már a tragikomédia elemeit is magán hordozó incidens zajlik most a Nemzeti Választási Bizottság közreműködésével. Tudni való, hogy a jelenlegi törvények szerint csak akkor nyújtható be egy adott kérdésben népszavazási kezdeményezés, ha abban a kérdésben nincs folyamatban lévő, le nem zárt kezdeményezés.
A vasárnapi boltbezárás kérdése általános népharagot váltott ki, egyes felmérések szerint a lakosság kétharmada ellenzi ezt az intézkedést. Nem csoda, hogy számtalan párt, szervezet és magánszemély kezdeményezett népszavazást a témában. Csakhogy amíg van el nem bírált kezdeményezés, addig újat benyújtani nem lehet. A bírálati idő - figyelembe véve a fellebbezéseket is - 90 nap, a végső szót általában a Kúria mondja ki.
Egy közjogi hibáktól és kétértelműségektől hemzsegő népszavazási kezdeményezés három hónapig képes blokkolni egy valódit. Ha meg akarsz akadályozni egy győzelemmel kecsegtető népszavazást, csak strómanokat kell felbérelned, akik gyorsan benyújtanak egy baromságot, máris kaptál három hónap haladékot.
A napokban megjelent a választási iroda honlapján a Kúria jogerős döntése arról, hogy a boltbezárás elleni korábban benyújtott népszavazási kezdeményezést elutasítják. Nosza, megjelent a Választási Bizottság portáján Wodicska Zoltán magánszemély és Lukács Zoltán MSZP-s képviselő. Mindketten népszavazási kezdeményezést szerettek volna benyújtani a vasárnapi zárvatartás témájában. Csakhogy míg a portás Wodicska adatait vette fel (szemszám, szigszám, anyja neve stb.), addig Lukács besétált, mert állandó belépője volt, és benyújtotta az MSZP kezdeményezését, szegény Wodicska (Hrabal találta ki ezt a nevet?) hoppon maradt.
Csakhogy a Választási Bizottságot nem olyan fából faragták, hogy ilyen könnyen beismerje, hogy strómanja kudarcot vallott. Bejelentették, hogy csak akkortól nyújtható be újabb kezdeményezés egy adott témában, ha a Kúria saját honlapján teszi közzé a döntést. Persze ez a törvényben nem szerepel, de ez a legcsekélyebb mértékben sem zavarta a Bizottságot. Ezért aztán másnap Vajda Zoltán (egy harmadik Zoltán!) sikeresen nyújthatta be saját kezdeményezését. Csakhogy Vajda, korábbi "rendszerbontó" népszavazások kezdeményezője baloldali civil szervezetek nevében adta be népszavazási kezdeményezését, ráadásul az általa megfogalmazott népszavazási kérdés hibátlannak tűnt, valamiképpen meg kellett akadályozni, hogy a nagytiszteletű bizottság elé kerüljön.
A Nemzeti Választási Bizottság átvágta a gordiuszi csomót: A három Zoltán közül Wodicska kérdése kerülhetett a nagyérdemű testület elé, mert - most tessék nagyon ide figyelni - a Kúria döntése után ő jelent meg elsőként az NVB portáján! A bizottság ülésén aztán - nyilván az előre megbeszéltek szerint - elmeszelte a beadványt "egyértelműségi aggályok" miatt. Fellélegezhettek: kaptak újabb három hónap haladékot. Wodicska, a stróman majdnem elbukott, de sikerült menteni a pontot.
Hogy milyen példát mutat az NVB a törvények kijátszhatóságáról, hogyan csinál kabarét a népszavazásból, és hogyan teszi még nevetségesebbé a vasárnapi boltbezárási rendeletet, az nyilvánvaló. Az már kevésbé érthető, hogyan állhat bele szügyig a kormányzat egy a nép által most már egyre nyilvánvalóbban elutasított törvény mögé. Bizonyos vagyok abban, hogy jövő ilyenkorra a vasárnapi boltbezárás így vagy úgy, de elbukik.
Pum-papa-pum.

Update 2015. október 20:

Eltelt három hónap. Szerintetek sikerült-e az MSZP-nek beadnia a népszavazási kezdeményezését?
A válasz: Naná, hogy nem. Bár reggel óta várták a kúria döntését az NVB portáján, egy "civil" nő megint gyorsabb volt, és beadott egy teljesen értelmetlen, és ezért nyilvánvalóan elutasításra ítélt kérdést.
Ahogy szegény Rátonyi mondta: Ez is operett, az is operett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése