Míg a többiek a jó öreg PowerPoint-tal, Nagy Sándor Prezi-vel tartotta meg előadását. Én először Gyurcsány Ferencet láttam Prezi-t használni egy, a Közgázon tartott évértékelőjénél, persze csak tévében. Most először láttam személyesen Prezi-s előadást. Az az igazság, hogy a Prezi akkor igazán alkalmas prezentációs eszköz, ha valaminek egyszerre akarjuk mutatni a szűkebb és a tágabb aspektusait és az összefüggéseket a struktúrákon belül. Ezt nem túl egyszerű megvalósítani, az előadónak sem igen sikerült.
Három évvel ezelőtt voltam Aszódi egy előadásán a fukushimai balesetről, akkor írtam is erről egy posztot, amely második legolvasottabb posztom lett. Akkor az előadáson tiszteletét tette a Greenpeace is. Most az előzetes regisztrációnak köszönhetően nem került sor ilyen incidensre.
Aszódit egy pár héttel ezelőtti posztomban is említettem példaként arra, hogyan vergődnek az úgynevezett zöldek a paksi bővítéssel kapcsolatban érdemi tudás és alternatív javaslat nélkül.
Az az igazság, hogy már az összes tököm tele van azzal, hogy az ellenzék akkor érzi magár igazán ellenzéknek, ha minden szakpolitikai kérdésben a tagadás pozícióját veszi fel. 2009-ben az Országgyűlés 95%-os egyetértéssel szavazta meg az atomerőművi bővítési programot. Ennek ellenére jelenleg nemcsak azt a tényt támadják, hogy az oroszokkal kötöttünk szerződést, hanem eleve megkérdőjelezik a bővítés szükségességét.
Bár az előadáson többnyire a neten is hozzáférhető információk hangoztak el, a legfontosabbakat nem árt összefoglalni:
- Jelenleg Magyarországon két erőmű működik rentábilisan, Paks évi 90%-os kihasználtsággal, a Mátrai Erőmű évi 70%-os kihasználtsággal a hazai termelés 71%-át adják. Magyarország az EU-n belül a harmadik legnagyobb villamosenergia-importőr.
- Az oroszokkal 10 milliárd eurós hitelszerződést kötöttünk. A törlesztést 2026-ban kell megkezdenünk, lépcsősen emelkedő kamattal kb. 20 év futamidővel. Ez a bekerülési költség 80%-a, további 2,5 milliárd eurót magunknak kell finanszíroznunk.
- Három szerződés készül. Egy úgynevezett EPC szerződés a tervezésre és gyártásra. Az EPC (Energy Performance Contracting) típusú szerződések úgynevezett megtakarítás-alapú beruházási szerződések, főleg hő- és áramtermelő beruházásokra kitalálva. Az orosz fél 40% lokalizációt, azaz magyar részvételt ígér a beruházásban. Rejtély, hogy ezt mivel fogjuk kitölteni. A régi erőműnél még magyar szállítási terjedelembe esett az összes generátor, a transzformátorok, a villamos segédberendezések és automatikák. A Láng Gépgyár nagyon szerette volna a turbinagyártást is megkapni, ezek azonban végül orosz gyártmányúak lettek. Ma már nincs nagyfeszültségű berendezések gyártására alkalmas magyar cég, ezért csak a szereléssel és telepítéssel kapcsolatos tevékenység jöhet szóba.
- Lesz továbbá egy üzemeltetést és karbantartást támogató szerződés is, bár a magyar fél a kulcsrakészen átadott erőművet - a kezdeti időszak után - saját erőből, 100% magyar részvétellel szándékozik üzemeltetni, akárcsak a régi erőműnél. Lesz még továbbá egy 20 évre kötendő üzemanyag-szállítási szerződés is, mely magába foglalja a kiégett fűtőanyag visszaszállítását is.
- A megtérülést az erőmű teljes életciklusára (nem pedig a hitel futamidejére) számítva 15-17 Ft/kWh villamosenergia-díjra számították ki, ebben benne van a hitel tőke- és kamattörlesztése és minden, a beruházással és az üzemeltetéssel kapcsolatos költség is. A számítások szerint a beruházás nélkül a '30-as években 10-12%-kal drágábba kerülne a villamos energia. Tudni kell, hogy az atomerőmű egy fejnehéz beruházás, a létesítési költségek mellett az üzemeltetési költségek lényegesen kisebbek, mint egy fosszilis tüzelőanyagot használó erőműnél. Szerényen megjegyzem, hogy amikor az első hírek jelentek meg az orosz szerződésről, papírt és ceruzát vettem elő és számolgatni kezdtem, és nekem is az jött ki, hogy rentábilis lehet a beruházás.
- Viszonylag kevés hálózatfejlesztésre lesz majd szükség, csak egy új Paks-Albertirsa távvezetékkel számolnak, melynek megépítése két nagyságrenddel kisebb, mint az erőmű építési költsége.
- Az új erőmű már szabályozható erőműnek készül. +-10%-os terhelésváltozásra több milliószor képes lesz, 50% és 100% közötti terhelésváltozásra pedig naponta kétszer, összesen kb. 15000-szer. Emellett is jelentős (kb. 500 MW-os) ún. tercier kapacitásra, vagyis további erőművekre van szükség ahhoz, hogy a valamelyik blokk kieséséből eredő hiány pótolható legyen.
- Az új erőművet egyelőre a Dunából nyert friss vizes vízellátással tervezik. A régi erőmű kondenzvíz-igénye 105 köbméter másodpercenként, ez az új erőművel további 130 köbméterrel nő meg, vagyis abban a pár évben, amíg a régi és az új erőmű együtt üzemel, kb. 240 köbméter víz másodpercenkénti kiemelésével és 11-14 fokkal melegebb víz visszaengedésével kell számolni. Lényegében ez a legnagyobb környezeti terhelés, amivel az erőmű kapcsán számítani kell. A Duna alacsony vízhozama esetén esetleg szükség lehet visszaterhelésre, ha a hatóság által előírt mintavételi pontnál a vízhőmérséklet meghaladja a 30 fokot.
- A biztonsági méretezés szempontjából az új erőmű már harmadik generációs, kettős falú épület mely rázuhanó repülőgép ellen is véd, a súlyos üzemzavarok várható gyakorisága két nagyságrenddel nagyobb* a réginél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése