Parlament

Parlament

2014. augusztus 2., szombat

Élő emlékműveink

Volt egy poszt a Facebook-on a magyar Nobel-díjasokról. A vitában sok komment szólt arról, hogy számosan közülük nem is Magyarországon születtek, és Szentgyörgyi professzoron kívül mindegyikük külföldön folytatta kutatásait. Magam a vitához csak annyit tettem hozzá, hogy megpróbáltuk (így, többes szám első személyben) utolsó öt Nobel-díjasunkat fizikailag is megsemmisíteni, hiszen valamennyien zsidók voltak és csak kis szerencsével élték túl a vészkorszakot. Azt a szemrehányó választ kaptam, hogy ne fogalmazzak többes szám első személyben, mert ők (mármint a kommentelők) egyáltalán nem üldözték a zsidókat, hiszen nem is éltek akkor. Azt válaszoltam nekik, hogy mivel az a poszt címe, hogy Nobel-díjasaink, ne csak a dicsőségben, de a gyalázatban is vállaljuk a többes szám első személyt.
Azt hiszem, hogy a nagy vitát kavart A német megszállás áldozatainak emlékműve egy ponton közös alaptörvényünk Nemzeti hitvallásának alábbi passzusával: "Hazánk 1944. április tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaállítását 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk." A Szabadság téri emlékmű és az Alaptörvény egyöntetűen azt sugallja, hogy mi magyarok csak elszenvedői, nem pedig alakítói voltunk saját történelmünknek.
A Szabadság téri emlékművet én az ostobaság és az egymás meg nem értése emlékművének tekintem:
  • Az emlékműről szabályos pályáztatás és társadalmi, szakmai vita nélkül, Szilveszterről újévre virradóra döntött egy szűk kabinet.
  • Orbán Viktor udvari szobrászát bízta meg, a mű bírálatát végző Melocco Milkós pedig, aki egyébként egyik legjelentősebb szobrászunk, ezzel kurzusszobrásszá süllyesztette le saját magát.
  • Orbán a tiltakozásoktól megijedve elhalasztotta a szobor felállításának eredeti, március 19-ei időpontját, és a MAZSIHISZ-nek azt az ígéretet tette, hogy húsvét után tárgyalni fognak az emlékműről.
  • Orbán választási győzelméhez a MAZSIHISZ minden idők legseggnyalóbbszervilisebb levelével gratulált, de az emlékmű felállítása a választások után azonnal folytatódott, ezzel Orbán a leghitványabb szószegést követte el.
  • Mivel az emlékmű helyszínén az Eleven emlékmű - az én történelmem csoport tagjai folyamatos tiltakozó akciókat szerveztek, Orbán - saját kormányrendeletét is megszegve - folyamatosan halasztgatta az emlékmű felállítását.
  • Az emlékmű felállítására július 19-éről 20-ára virradó éjjel, lopva, titokban került sor. Az emlékmű felavatásával állítólag megbízott L. Simon László gyáván visszatáncolt, így az emlékmű hivatalos leleplezés nélkül került felállításra.
  • A pipogya ellenzék a több hónapos huzavonát nem használta ki arra, hogy egy általa is elfogadható emlékműre pályázatot írjon ki és annak nyertes pályaművét, mint alternatív javaslatot a kormánynak benyújtsa.
Épp most fejeztem be Závada Pál legújabb - és talán legfontosabb - könyvének, a Természetes fénynek az olvasását. Ez a könyv az irodalmi szintre emelt szociográfia egyik csúcsteljesítménye. Hasonlóan Závada több más kötetéhez, ez is Tótkomlós életét mutatja be a 30-as, 40-es években. A Jadviga párnáját kb. 10 évvel ezelőtt olvastam és filmen is láttam, és olvastam Závadától az Idegen testünket is. Tótkomlós azért jó vizsgálati közösség (állatorvosi ló), mert a háború előtt volt itt magyar, szlovák, zsidó és sváb lakosság. Igazi mini Magyarország. Minden ember egy-egy külön történet. Saját maga élő emlékműve. Mindegyikük egyszerre volt alakítója és elszenvedője saját és környezete történelmének. Nem véletlen, hogy maga Závada is felszólalt a Szabadság téri emlékműnél.
Írói megoldásban a többnézőpontúság - az elbeszélő személyének gyors váltogatása - már az Idegen testünkben is megjelenik, egy-két szereplő pedig feltűnik a Jadviga párnájából is, de csak rövid időre.
A második világháború magyar traumája nem intézhető el egy allegorikus emlékművel, hanem sok-sok emberi sorson keresztül ismerhető meg. Ezért jó, hogy a a már említett és Facebook-csoporttal is rendelkező Eleven emlékmű - az én történelmem csoport rendszeresen jelen van a téren, egy hétre előre meghirdetett program szerint tart előadásokat, vitákat. Igazi Hyde Park Corner lett a téren, mégis csak hasznos volt az emlékmű valamire.

Update 2014.08.03
Ma a Kőhegyen kirándultunk. A hegy tetején a zászlótartóra egy pont ideillő szöveg van felírva: Ahogy egymással bánunk  az a hazánk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése