Parlament

Parlament

2014. május 2., péntek

Határnyitás és a visszarendeződéstől való félelem

25 évvel ezelőtt, 1989. május 2-án Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter újságírók és fotósok gyűrűjében ünnepélyesen átvágták a magyar-osztrák határ mentén húzódó szögesdrótot, kezdetét vette a műszaki határzár felszámolása.
A szögesdrót-darabok ugyanolyan karriert futottak be a kommunizmus felszámolásának szuvenír-piacán, mint a berlini fal darabjai. A folyamat végül a páneurópai piknik nevű határnyitásba ill. az NDK-s turisták átengedésébe torkollott. Akkor már javában haladt hazánkban a csodák évének nevezett esemény-folyam, pártok alakultak, már összeült az ellenzéki kerekasztal és nagyban folyt Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének előkészítése. Nyakra-főre vásároltam Hankiss Elemér, Szilágyi Ákos, Liska Tibor könyveit, hogy legalább ezek maradjanak meg nekem, ha bekövetkezne a rettegett "visszarendeződés".
A "visszarendeződés" szó tipikus pártpolitikai szakzsargonnak tűnt, és ha jól emlékszem, először Németh Miklós miniszterelnök szájából hallottam.
Kezembe került egy kiadvány, melyet az 1989. évi tavaszi BNV-n (Budapesti Nemzetközi Vásár) a szovjet pavilonban osztogattak. A propagandafüzet 1984-ben készült és a KGST-ről (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) szólt. Tartalma már a Szovjetunióban is óhitűnek számított 1989-ben, de azért volt benne valami ijesztő.
A jelenlegi ukrán válság egyértelműen megmutatja, hogy ha az oroszok valamit nagyon nem akarnak, akkor azt tűzzel-vassal megakadályozzák, de az 1991-es Gorbacsov-elleni puccs és a magyar média erre való első reakciói megmutatták, hogy még a '90-es évek elején sem érezhettük magunkat teljesen biztonságban.
Hadd idézzek néhány mondatot a kiadványból:
" ...a KGST-tagországok társadalmi és gazdasági helyzete éles ellentétben van a tőkésországok válsághelyzetével...
...a kapitalizmus csak úgy tűri el az önrendelkezést, mint a különböző nemzetek burzsoáziája harcának és kompromisszumának eredményét...
...a KGST a világ egyetlen olyan gazdasági közössége, ahol sikeresen megoldották a jelenkor égető szociális problémáit...
...a szocialista integráció törzskarában - a KGST-ben - senki sem parancsol, nem kényszerít rá más országokra olyan döntéseket, amelyek elfogadhatatlanok azok számára...
...a KGST-országok lényegesen felülmúlták a nem szocialista világot a gazdasági fejlődés dinamikájában..."
Míg 1984-ben csak röhögtünk volna ezen a nettó hazugság-gyűjteményen, 1989-ben már ijesztőnek és fenyegetőnek hatott.
És van még egy érdekesség a most újraolvasott kiadvánnyal kapcsolatban: mostanában is gyakran hallom, hogy a nyugat és az EU válságban van, és mi magyarok a munka-alapú társadalommal és a keleti nyitás politikájával vagyunk képesek elkerülni ezt a válságot. Nekem valahogy "deja vu"-érzésem van...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése