Parlament

Parlament

2011. október 7., péntek

Amerikai álom - Steve Jobs halálára

Amint azt a Fonográf együttes örökbecsű dalából is tudjuk, Edison pontosan 100 éve, 1911-ben Budapesten járt. Több mint 1000 szabadalmával valószínűleg világcsúcstartó, volt időszak, amikor ötnaponta új találmányt jelentett be. A XIX. század és a XX. század elejének technikai vívmányai magányos feltalálók nevéhez fűződnek. Az mondod: gőzmozdony, azt mondom: Stephenson. Azt mondod: telefon, azt mondom: Bell. Azt mondod: villanymotor, azt mondom: Siemens (vagy Jedlik?). Azt mondod: rádió, azt mondom: Marconi (vagy Popov?).
Aztán eljött az a világ, amikor a technológiai fejlődés mérföldkövei már nem köthetők nevekhez. Ki találta fel a televíziót? Hát a mobiltelefont? Egy mai okostelefon több száz szabadalomból áll, több száz vállalat, több ezer mérnök kollektív tudásának terméke.
Az egykori feltalálókat azok a látnokok váltották fel, akik irányt szabnak a technológiai fejlődésnek. Ők a jövő megálmodói. Ilyen nagy álmodó volt Steve Jobs, az Apple alapítója is. A nagy amerikai álmot váltotta valóra: a felsőfokú végzettség nélküli ifjú barátaival egy garázsban megalkotta a személyi számítógépet. 1982-ben a Time magazin a személyi számítógépet választotta az "év emberének". Jobs-nak és az Apple-nek olyan innovációkat köszönhetünk, mint a grafikus operációs rendszer, ahol az egyes programokat ikonok jelenítik meg, az egér, mint a számítógép fontos kezelőszerve. Az érintő képernyőknél a többes érintéshez tartozó funkciók, mint a nagyítás-kicsinyítés, forgatás. A személyi számítógépen kívül Jobs nevéhez fűződik az iPod, mely az ezredforduló utáni évek ugyanolyan kultikus zenelejátszó eszköze volt, mint két évtizeddel korábban a Sony walkman-je. Ma pedig egy innovációra nyitott, dinamikus menedzser nem képzelhető el olyan  tárgyak nélkül, mint az iPhone vagy iPad. A Fidesz-legendáriumból már azt is tudjuk, hogy hazánk alkotmánya alaptörvénye is egy iPad-en íródott a Brüsszel-Budapest vasúti járaton.
Volt idő, amikor az Apple a bolygó legértékesebb vállalata volt, de nem ez volt az egyetlen garázs-történet a számítástechnika történetében. Bill Hewlett és Dave Packard 1939-ben egy garázsban alapították meg a HP-t, mely HP200A típusú oszcilloszkópjával tört be az elektronikus műszerpiacra, és sokáig csak ebben a szektorban működött, volt cégem is nagyon sok HP-műszert, jelgenerátort, logikai analizátort, plottert használt. A számítástechnikai piacra a tintasugaras és lézernyomtatókkal törtek be. Mára már a Digital -lal és a Compaq-kal végrehajtott "megafusion"-nek köszönhetően a HP a Dell és az IBM előtt a világ legnagyobb számítógép-gyártó cége.
Ne feledkezzünk meg a számítástechnika többi nagy álmodójáról sem: Bill Gates-ről, a Microsoft alapítójáról, ifj. Simonyi Károlyról, aki nemcsak a második (és harmadik) magyar űrhajós, de a Word és az Excel kijeflesztője is, Larry Page-ről és Sergey Brin-ről, a Google megálmodóiról, Mark Zuckerbergről, a Facebook atyjáról, és a sor még folytatható lenne karácsonyig.  A brit Clive Sinclair is nagy alakja volt a korai személyi számítógépeknek, elég, ha csak annyit mondunk: ZX81. Cége mégsem volt képes olyan ívű pályát befutni, mint az Apple.
Steve Jobs velem egyidős volt. Hatalmas életművének azzal adózom, hogy sorozatot indítok ezen a blogon arról, hogy egy mai okostelefon telefonálással nem feltétlenül összekapcsolódó egyéb funkciói (pl. fényképezés, határidőnapló, GPS) milyen szerepet játszottak az életemben. Stay tuned.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése