Egy kollégám most kapta meg a reálhozamát. A kezdet kezdetétől, vagyis 1998 óta magánnyugdíjpénztár-tag. 335 000 Ft-ot kapott, ami nem is olyan rossz pénz, figyelembe véve, hogy az infláció fölötti hozamról van szó.
Erről az a zsidó vicc jutott eszembe, aminek az a poénja, hogy már megint a zsidók jártak jól: szóval már megint a pénztártagok jártak jól.
Én meg még mindig azt kérdezem, miért is kellett ezt a pénzt kifizetni. Ez a nyugdíjakra lett félretéve, a törvényes nyugdíj-járulékból képződött. Kíváncsi vagyok - remélem, lesz majd ilyen kimutatás - hogy az emberek hány százaléka fogja az így kifizetett reálhozamot további öngondoskodásra fordítani, és hány százalék oldja meg vele napi anyagi gondjait vagy költi nyaralásra, plazmatévére, erre-arra. Nemzetgazdasági szinten százmilliárdos nagyságrendről van szó!
Ha ilyen reálhozamok kifizetésére van lehetőség, talán mégsem gazdálkodtak olyan rosszul a nyugdíjpénztárak, másrészt a felelőtlen adómentes kifizetés nem éppen a nyugdíjak felelős védelméről tanúskodik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése