El nem készült házak Pesten és Budán

A hétvégén a megújult Gesztenyés-kertben jártunk Petrával. Jó érzés volt látni a felújított MOM Művelődési Házat (egykor Szakasits Árpád nevét viselte), az új biopiacot, a Larus éttermet és kávézót és a játszóteret. Eszembe jutott ugyanakkor, hogy a gazdasági válság - és egyéb tényezők - hogyan hatott évek óta épülő vagy alig elkezdett, de félbehagyott budapesti épületekre.

Kezdjük egy régi épülettel, a Pesti Vigadóval. Az épület a II. világháborúban annyira megrongálódott, hogy sokáig fontolgatták, hogy teljesen lebontják. Aztán 1980-ban mégis megnyitották. Előadóterme legendásan rossz akusztikájú volt, mégis a Kovács József operetténekes által vezetett Interoperett feltett szándéka volt, hogy a Vigadó-beli újévi operett-gálák ugyanolyan népszerűek lesznek, mint a bécsi újévi koncert. Nos, ez nem sikerült, és az épületet is bezárták 2004-ben, hogy felújítsák. Évről-évre halasztódott az átadása, jelenleg 2012 látszik valószinűnek.

Budapest egyedülálló látványossága lenne a CET, az egykori Közraktárak helyén, a régi épületeket részben felhasználva épülő üvegbálna. Állítólag még Geszti Péter is ötletadóként működött ebben a PPP-konstrukcióban épülő kulturális központban. Már tavaly át kellett volna adni, tulajdonképpen készen is van, de a késedelem miatt a főváros lehívta a kötbért, ezzel ellehetetlenítette, a projektet, szegény bálna partra vetett halként fekszik a Duna partján.
A Sportkorház új épülettömbje igazi trójai faló. Úgy kezdték el építeni, hogy tudták, nem lesz pénz a befejezésre. 2002 óta szerkezetkészen áll, az Orbán-kormány megígérte a befejezését, de mostanában sok minden másra sem jut pénz, főleg az egészségügyben.

A Rácz Fürdő mellett volt a 2000-es évek elején Budapest egyik legfelkapottabb romkocsmája, a Rácz-kert. 2003-ban aztán megkezdődött a felújítás, szokásos magyar történettel, vita a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal, engedély nélküli építés és visszabontás, pályázati pénzek elsikkasztása. A fürdő és szállodakomplexum már tavaly óta kész, mivel azonban ötcsillagosként kívánnak üzemelni, egyelőre nincs rá üzemeltető. Mindenesetre jellemző, hogy csak idegennyelvű honlapja van.

A Villa Budapest 2000-ben kezdett épülni a Hunyadi János út mentén egészen fent a Dísz térnél. Akkor még a Várban laktunk, és azt hittem, a guta üt meg, mert addig csodálatos kilátás nyílt a városra a Dísz tértől, melyet teljesen eltakart az építkezés. Kiderült, hogy itt egykor is villa állt a Hatvany család tulajdonában, és a telekre sohasem jegyeztek be építési tilalmat. Az építtető az eredeti formában ígérte felépíteni az egykori villát, aztán egyszer csak üvegfalakat kezdett elhelyezni, melyet a Budapesti Tervtanács azonnal megtiltott. Végül 2007-ben az eredeti alakjában felépült, de mind a mai napig nem nyílt meg, pedig művészeti galériáknak adna helyet.

Budapest leglátványosabb félkész háza kétségtelenül az egykori rózsadombi SZOT-szálló: egész Pestről jól látható a hegyoldalban éktelenkedő vázszerkezet. 1990-ben még üzemelt, és szóba került, mint esküvői ebédünk helyszíne. Az épület a dicstelen véget ért Globex cégcsoport tulajdonába került. Utána még számos ingatlanfejlesztő nekifutott, de általában lepattantak a Tervtanács szigoráról: a magas testület nem járult hozzá újabb emeletek ráépítéséhez. Most éppen megint áll az építkezés, daru sincs a ház mellett.

Érdemes olyan házakról is beszélni, melyek csak az ünnepélyes alapkő-letételig jutottak el, aztán beütött a córesz. Ilyen a Baross téri foghíjtelekre tervezett Baross Galéria, melyet történetesen Skardelli Gyuri osztálytársam tervezett. Talán a 4-es metró átadására ez is elkészül.